A porcelánkészítés technikája sokáig ismeretlen volt a japánok előtt, mivel a kínai mesterek szigorúan őrizték a titkát. Végül koreai közvetítéssel, a XVI-XVII. században ismerték meg a porcelángyártás módszereit.
A nyugati piacok megnyílásával (XIX. század) a porcelán tárgyak gyártása erőteljesen fellendült, és rövidesen megjelentek az exportporcelánok. Ezek a tárgyak azonban a legtöbb esetben már nem képviseltek túl nagy művészi értéket.
A legismertebbek az Arita környékén készült (más néven Imari) porcelánok, amelyeknek a jellegzetessége a kék-vörös-arany festés.