A Déri Múzeum, melynek létrejötte Déri Frigyes gyűjtő és adományozó tevékenységének köszönhető, 1930. május 25-én nyílt meg országos ünnepség keretében. A megnyitón Klebersberg Kunó is beszédet mondott, aki méltatta Déri Frigyes gyűjteményét és kiemelte: „Elsőrendű gyűjtemény jött létre, amely nemcsak országos, hanem európai relációban is megállja a helyét”.
A fenti kijelentés különösen igaz a fegyvergyűjtemény esetében, amely a Déri-hagyaték egyik legnagyobb és legszínesebb műtárgy-csoportját alkotja.
A fegyvergyűjtemény anyaga három nagyobb csoportra osztható. Az elsőbe a keresztény Európa harci eszközei tartoznak, amelyek elsősorban a 15-18. századi magyar, erdélyi, német, olasz, spanyol és lengyel területekről származnak. Megfigyelhető, hogy a gyűjtés főleg azokra a régiókra terjedt ki, amelyek hosszabb-rövidebb ideig Habsburg uralom alatt álltak, és az adott nemzetek legjellegzetesebb fegyvertípusainak megszerzésére irányult.
A második nagyobb egységet az Oszmán-birodalom klasszikus fegyverei alkotják. A Déri-gyűjteményben főleg a magyar hódoltsági és a Balkán területéről származó török vagy török hatású fegyverek találhatóak meg. Mivel a közel-keleti fegyverkészítők sok esetben kiemelt figyelmet fordítottak a művészi megmunkálásra is, a fegyvergyűjtemény talán leggazdagabban díszített harci eszközei ide tartoznak.
A harmadik csoport, amely a távol-keleti fegyvereket mutatja be, a legkisebb, ám a legegzotikusabb egység. Az európai szemnek olykor szokatlannak és különlegesnek tűnő fegyverek Perzsiában és Indiában készültek a 17-18. században.